TUDÁSFAKTOR

Ezért az olyan tanulás, ami csak elméleti jellegű, könnyen haszontalan információtömeggel áraszthat el bennünket. Sok esetben ilyen az iskolai oktatás ma. Nem teljesen haszontalan, de sok felesleges információt kapunk éveken keresztül. Ez a kisebb baj. A nagyobb baj az, hogy nem kapunk túl sok használható tudást. Az iskola lenne az a szervezet, aminek fel kellene készítenie minket az életre, de ezt a funkcióját nem igazán tölti be.

Ezért a tudás hasznossága abból áll, hogy amikor megszereztük, onnantól mennyit nőtt a kontrollunk a környezetünk felett vagy mennyire tudjuk előre jelezni a körülöttünk zajló eseményeket. Ha egyáltalán nem, akkor az a tudás haszontalan, ha nagy mértékben, akkor az a tudás hasznos. Ezt egy skálán kell elképzelni, és a gyakorlatban való kipróbálással tudjuk a legjobban felmérni.

Működőképes tudás alatt azt értjük, hogy alkalmazható-e az a tudás a gyakorlatban. Ha nem tudjuk cselekvéssé alakítani, akkor az az általános műveltség kategóriájába esik, és arra jó, hogy elkápráztassuk a környezetünket egy-egy beszélgetés során, és ne bámuljunk bambán amikor művészetről, sportról vagy egyéb hasonló dolgokról beszélgetünk emberekkel.

A működőképes tudás gyakorlattá változtatható, így növeli a kontrollunkat a környezetünk felett, és egyfajta előrelátást biztosít, ami nem más, mint a felelősség.

Egy adathalmaz vagy információtenger között vannak olyan részek, amik fontosabbak, mint a többi. Ezt nevezzük kulcsadatnak. Úgy tudjuk megkülönböztetni a kulcsadatot a többi adattól, hogy a kulcsadatot ott azonnal a megismerése során tudjuk használni. Ad egy nagy felismerést, megold egy problémát, vagy megértést ad egy adott kérdésre. Azt a bizonyos homlokon csapkodós érzést adja. Ez a kulcsadat. Egy tanulmány során vannak olyan kulcsadatok, amik mindenki számára annak számítanak, és vannak olyanok, amik egy-egy ember számára számítanak kulcsadatnak, mások számára viszont nem olyan fontosak. Ez attól függ, hogy az aki éppen tanul, milyen problémáját akarja megoldani.

A hamis adat és az igaz adat kérdése talán a legfontosabb kérdés a tudás témakörében. A hamis adatok képesek megakadályozni, hogy valaki alkalmazni tudja azt, amit megtanult.

A hamis adatokra akkor kell gyanakodni, ha egy tárgykör kezd túl bonyolulttá válni, ellentmondások kerülnek elő, és legfőképpen nem tudjuk alkalmazni azt, amit hallottunk, tanultunk, pedig „szakemberek” mondták, írták azt.

A legtöbb hamis adatot a médiából tudjuk összeszedni. Sajnos ma már az újságírás rég nem a tények közléséről szól. Az újságírás, a híradók, a különböző vitaműsorok mind arra szolgálnak, hogy befolyásolják az ítélőképességünket, és rávegyenek, hogy másképp ítéljünk meg valakit, vagy valamit.

A hamis adatokat a legjobban úgy lehet kiszűrni, hogy az információval kapcsolatban, amit kapunk, feltesszük azt a kérdést, hogy „mire tudjuk ezt használni?” Majd kipróbáljuk a gyakorlatban, és ha azt az eredményt hozza, amit ígér, akkor rendben van, ha zűrzavarossá válik a terület tőle és nem működik a dolog, akkor gyaníthatóan hamis adatot kaptunk.

A legjobb módja, hogy kizárjuk a hamis adatokat, ha a témakörben a közvetlen forrástól szerezzük be az adatainkat. Így elkerülhetjük, hogy más értelmezze számunkra az adatokat, és belevigye a saját értelmezését.

Összefoglalva: szerezz minél több tudást, alkalmazd ezt a tudást, és ezáltal nőjön meg a kontrollod a környezeted felett, nőjön meg az előrelátási képességed, így képes legyél felelősséget vállalni magadért és a környezetedért.